Kőszeg Magyarország nyugati határszélén fekszik. A közel 12.000 lelket számláló város rengeteg látnivalóval és érdekességgel szolgál.

Érkezzünk autóval vagy tömegközlekedéssel, érdemes egy könnyű sétát tenni a városban.

Mivel is találkozhat a látogató?

Séta a kiemelt egyházi értékekhez

A földesúri várban kápolnát létesítettek, a városban a kolduló ferences szerzetesek kaptak templomot és rendházat. Ezeket Albert osztrák herceg ostroma során 1289-ben lerombolták. A Szt. Jakab-templomot a 14. században kezdték építeni. A 16. század első felében az egész lakosságot meghódították Luther Márton tanai. A saját nyelven tartott istentiszteletek okán magyar és német gyülekezet alakult. Előbbinek a 17. század elején emeltek új templomot. Másfél évszázad múlva hatalmi szóval a katolikusok kapták meg mindkét imahelyet. Az uralkodó és hívei jezsuita szerzetesek letelepítésével látták biztosítottnak az ellenreformáció eredményeit. Az evangélikus lelkészeket kitiltották a városból, ők Nemescsóban tarthattak csak istentiszteletet. A protestánsok II. József türelmi rendeletének értelmében térhettek vissza Kőszegre.

1840-ig a szabad királyi városok kizárhatták falaik közül a zsidókat, akik ennek ellenére már az 1850-es években imaházat tudtak építeni maguknak.

Csekély lélekszámuk miatt a református felekezetűek viszonylag későn, a 20. század első harmadában alapítottak önálló közösséget.

Egykori és mai igazgatási épületek felfedezése

A Németújvári család birtokainak székhelyévé tette, a kereskedelmi utak a messzeségből, de a közvetlen környékről is e helyen futottak össze. A 14. században a környező települések borait itt gyűjtötték össze és innen vitték külföldre. Az alsóbb szintű közigazgatás, a járási szolgabíráskodás színhelyének választották. A környéken évszázadokig nagyobb létszámú katonaság állomásozott, amelynek parancsnoksága (stábja) Kőszegen székelt. A városi bíráskodás a 19. század közepéig a tanácsházán működött, ahol egyes bűnügyekben a végrehajtásra is lehetőség adódott. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztásával kapott Kőszeg járásbíróságot. Legmagasabb szintű bíráskodás a Dunántúli Kerületi Tábla nemesi bíróságán folyt, amelynek hatásköre 11 vármegyére terjedt.

Séta az irodalmi emlékhelyekre

Országos, sőt európai hírű alkotóknak, műalkotásoknak volt szülőhelye a város, de van, akit a Kőszegen töltött néhány esztendő ihletett meg, s ennek nyomán keletkezett vers, novella, regény. A séta célja, hogy – elsősorban a Belvárosra fókuszálva – felkeresse és bemutassa azokat a helyeket, amelyek kapcsolatba hozhatók alkotók és/vagy műalkotások emlékével.

Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

A vár és a város védelmi rendszere stratégiailag szerves egységet alkotott. A 16. században a város védművei sokkal nagyobb jelentőségűek voltak, mint maga a vár, amely a 13-14. században kiépült várváros jellegzetessége maradt. Éppen ezért Kőszeg esetében nem vár-, hanem városostromról kell beszélni. A Kőszeghez hasonló adottságú erősségeket Szülejmán hada később kivétel nélkül mind elfoglalta. Ebben az időszakban csupán négy ostromlott erősséget sikerült megtartani: 1532-ben Kőszeget, 1551-ben Temesvárt, 1552-ben Egert és Szigetvárt 1556-ban. Temesvárt és Egert a nagyvezír, míg Szigetvárt a budai pasa – a szultáni hadnál lényegesen gyengébb – serege ostromolta, csak Kőszeg mondhatta el, hogy Szülejmán teljes hadával szállt sikerrel szembe.

Séta az egykori és mai tradicionális vendéglátóhelyekhez

Az Adriai-tengert Pozsonnyal illetve Béccsel összekötő útvonal egyik pihenőhelyeként rengeteg értékes áru futott rajta keresztül. A kalmárok és az utasok kiszolgálására vendégfogadók épültek, amelyekben a társzekereket is tárolhatták és az állatokat is ellátták. Ezek az 1820-as években élték virágkorukat, amikor Angyal, Oroszlán, Kos vagy Kereszt, Zöldfa, Bárány, Szarvas, Strucc, Korona, Fehér Ló, Fehér Rózsa és Fekete Sas nevek alatt összesen 11 működött belőlük.

A helybeliek ellátásáról több vendéglő és a szőlőtermelők házánál működtetett kéthetes borkimérések gondoskodtak. Két sörfőzde is működött, az egyik a mindenkori földesúr tulajdonában levő várban, a másik a város kezelésében. A 18. századtól terjedt a kávé divatja, melynek az 1840-es években már négy kávéházban hódolhattak a helybeliek. Ugyanott újságok olvasásával vagy különböző játékokkal unalmas estéiket is változatosabbá tehették. A szórakozás másik formájára a táncmulatságok rendezésére külön intézményeket állítottak fel, amelyekből eddig kettő létezéséről van bizonyíték.

Mesélő házak Kőszegen

Táblaház utca

A Müller-ház barokk stílusú átalakítására és emeletessé bővítésére 17-18. században került sor. Homlokzatán 1800-as évekbeli klasszicista átalakítások láthatók. Tulajdonosai között voltak kézművesek pl. Krobath György üveges, Szaur Kristóf német varga; kereskedő (Donászi Antal); magyar nemes (Niczky, Farkas); magyar és német főnemes (báró Andrássy ill. gróf Cronegg). Leghosszabb ideig, mintegy 50 évig Müller János sebész és leszármazottai birtokolták. Itt működött a 19. század első felében Csepecz Terézia kisasszony leánynevelő intézete.

További információk

A Müller-ház barokk stílusú átalakítására és emeletessé bővítésére 17-18. században került sor. Homlokzatán 1800-as évekbeli klasszicista átalakítások. Tulajdonosai között voltak kézművesek pl. Krobath György üveges, Szaur Kristóf német varga; kereskedő (Donászi Antal); magyar nemes (Niczky, Farkas); magyar és német főnemes (báró Andrássy ill. gróf Cronegg). Leghosszabb ideig, mintegy 50 évig Müller János sebész és leszármazottai birtokolták. Itt működött a 19. század első felében Csepecz Terézia kisasszony leánynevelő intézete.

A fenn említett helyek forrása a Kőszeg.hu weboldal!